A másodlagos súrlódáscsökkentő szerekről 1. rész

Álláspontjuk egyértelműen megfogalmazásra került az olajdoktor egyik válaszában:

„A jó minőségű motorolaj minden adalékot tartalmaz, amire a motornak szüksége van. A jó minőségű motorolaj kényes kémiai egyensúlyát minden hozzáadott adalék felboríthatja, és a végén többet árt, mint amit használ. Használjon pl. tömítő adalékot akkor, ha motorgenerál előtt még néhány ezer kilométert autózni akar, de ne öntsön az olajhoz semmit, mert olvasta a marketingszöveget szórólapon, újságban, vagy látta a televízióban.” https://totalcar.hu/tanacsok/olajdoktor/070110d/

A fogyasztói társadalom diktálta vedd meg, használd, dobd ki és vegyél újat elvet így szolgáljuk a legjobban.

Korábban az üzemanyag-adalékok területe is hasonlóan működött. A társadalom ellenezte bármilyen jellegű adalék használatát. Mára ez az álláspont megdőlt, mert mindenki tudja és érzi, hogy vannak kiváló, jó és rosszabb minőségű üzemanyagok a piacon. Nyugat-Európában is egyre inkább elfogadottá és szokássá válik az üzemanyagok utólagos adalékolása.

Nincs ez másként a kenőanyagokkal sem, hiszen rengeteg silány minőségű kenőanyag kapható a piacon.

Hogy az egyik miért drágább, mint a másik? Az ok egyszerű. Óriási kínálat van a kenőanyagpiacon és ebből fakadóan az árverseny is jelentős. Vannak olajgyártók, akik nem kötnek kompromisszumot, magasra pozícionálják magukat és az áraikat is. Vannak, akik belemennek az ár versenybe, ami bizony a minőség rovására is mehet.

A közlekedési járművek belső súrlódásának témája már az ötvenes évek óta foglalkoztatja a szakembereket. A súrlódáscsökkentés elsődleges szempontja az alkatrészek kopásának minimalizálása.

A számítások és kísérletek azt mutatják, hogy a gépalkatrészek esetében az ideális teljes folyadéksúrlódás csak relatív kis terhelések esetén érhető el. A gyakorlatban jelen lévő igénybevételek esetén pedig vegyes súrlódás lép fel. Tigrisbőr mintaszerűen egymást váltják a teljes folyadéksúrlódási mezők és az érdességi csúcsok, a fémfelületek érintkezési helyei. Ha a gépek üzemelése során folyamatosan megvalósulna az állandó kenőolajban való úszás (folyadéksúrlódás), akkor a gépek alkatrészei sosem kopnának el.

Elsődleges (már a kenőanyagokba bekevert) és másodlagos (aftermarket) súrlódás- és kopáscsökkentés szempontjából általában három egymástól eltérő területet különböztethetünk meg:

Fémkondicionálók, fémfelület-nemesítők:

Az utólagos olajadalékok közül legtöbbet emlegetett termékek a fémfelület-kondicionálók, fémfelület-nemesítők, amelyek az egymáson súrlódó felületeket vegyi anyagok alkalmazásával nyomás és hő hatására teszik ellenállóvá és ideálissá a kenőfilm számára. Alkalmazásukkal részben kiküszöbölhető a vegyes súrlódás okozta lassú kopás.

Előnyük, hogy ugyanaz a hatóanyagú termék használható minden típusú motorolajhoz, hajtóműolajhoz stb.

Az 1950-es években ilyenek voltak a klór-paraffin tartalmú vegyületek, melyeket a gyári kenőanyagokban is alkalmaztak. Később kiderült, hogy a súrlódást ugyan jelentősen csökkentik, de agresszivitásuk miatt a kialakult sima védőréteg később pikkelyesedik, majd leválik, tehát korrozív és ezáltal a kopás nemhogy csökken, hanem nő. Szintén a korrozív tulajdonságuk miatt, hasonló a helyzet a magas kén, foszfor tartalmú vegyületekkel. A klór-paraffinok égésterméke igen káros az emberi szervezetre, ezért a klór tartalmú vegyületeket már száműzték a kenőanyagokból.  

Ma a legtöbb kenőanyag, ugyan egyre kisebb mennyiségben „cink-dialkil-ditiofoszfát” anyagot tartalmaz a kopásgátlás, súrlódáscsökkenés érdekében. https://alkatreszek.hu/miert-van-cink-kenoanyagokban

Az említett vegyi anyagok nagyobb koncentrációban agresszívek és korróziót okoznak, ezért a kenőanyagokban történő alkalmazásuk szabványban rögzített mennyiséghez kötött. Ebből kifolyólag utólagos kenőolajba történő adalékolásuk nem ajánlott! Az agresszivitás, illetve korróziós mérték egy egyszerű, nem túl drága rézkorróziós teszt elvégzésével megállapítható.

Környezetvédelmi szempontból legnagyobb problémát ezen anyagok igen magas hamutartalma jelenti. A motorok környezetvédelmi besorolásai szabványokban rögzítik a felhasznált üzemanyag és kenőolaj hamutartalmának maximális mennyiségét.

A cikk 2. részét itt olvashatod!